Tudósítás: 50 év az óvodapedagógusi pályán

A Kiss Áron Magyar Játék Társaság Bp. XI. Orlay u.2/sz alatti termében rendezett kiállításon, melyen Joó Jánosné ny. óvónő – „Velem élő mesterségek “ című anyagát mutatták be, rendkívül sok érdeklődőt vonzott.

Dr. Györgyi Erzsébet, a Társaság elnöke köszöntő szavai után gyermekdalok, furulyaszó és dobszó hangzott fel óvodáskorú és iskolás gyermekek részvételével, és egy már nagylánnyá vált, a hajdani Zöld Alma Egyesület tagja komoly fuvola játéka varázsolta el a hallgatókat.

Pásztorné Monda Ilona óvónő sokáig dolgozott Joó Jánosné Marikával, s jó szívvel emlékezett a fáradhatatlan, a népi hagyományokat gyűjtő-őrző-megtartó, magyarságtudatra figyelmet felhívó, hiteles munkatársra, Marikára a Csepeli óvodában.

A köszöntés után a jelen lévő érdeklődő felnőtt és a gyermek közönség ámultan nézte figyelte a kiállítási anyagot a vitrinekben és asztalokon, akár megérintve azokat, melyek nemezből, bőrből, gyékényből, nádból, csuhéból, kukoricaszárból, csutkából készültek.

Egy részük játékszer, babaház bútorokkal, rögtönzött bábokkal, felöltöztetett babákkal hímzett ruhában, a hajdan volt gyermekkor színhelyéről hozott buzsáki motívumokkal.

Más részük komoly kézműves tárgy, egyéni stílusban készített valódi bőr táskák, óvodáskorú gyermek népi táncjátékához készült ruha kékfestő anyagból, kis bőr bocskorral megidézve a Múltat.

Ezen a napon és a december végéig tartó kiállításon betekintést kaphat a látogató a bőrmívesség, a kosárfonás, a kézműves tevékenységek titkaiba, melyek Joó Jánosnéval együtt élő értékek.

Valójában Ő Istenáldotta tehetség, és szerénysége mögött ott van a talentum, annak gyümölcsét bárkivel megosztja, legyen az gyermek vagy felnőtt,  kis közösségekben vagy nagyobb szervezett területen, fővárosban és vidéken, kiállításokon, klubokban, fesztiválokon Óbudán, és a Bartók Béla Boulevard-on, beteg gyermekeket ápoló intézményekben, a bethesdai nyári táborokban, Erdélyben és határon túli tájakon, Csíkszeredán és másutt,  személyiségüket fejlesztve, gátlásaikat feloldva játékos módszerekkel.

Nem szakmának, hanem hivatásnak tekintette a több évtizedes munkáját, melyre a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképzőben készült fel, de gyermekkori élményei, nagyszülei, szülei, azaz a családi múlt is erős hatással volt rá. Ő maga mondja, hogy örökségként kapta tőlük a népművészet, a néphagyomány, a népi mesterségek tiszteletét, a népi gyermekjátékok megismerésének örömét.

Ebből épült küldetéstudattal, és képes volt másokat is erősíteni, továbbadva a tapasztalatait.

Ami számomra, – mint kiállítás-látogatónak fontos, – az életútját olvasva, mely egy tenyérnyi papírlapon elfér, a Dunántúli gyermekkori élmény Osztopánban, Buzsákon, somogyi falvakban, ahol nagyszüleivel, szüleivel élt 10 éves koráig, ezt követően az 1950-es évek történelme és más események is hozzájárultak, hogy Csepelre költöztek.

Az óvónőképző után gyakorló óvónőként folyamatosan képezte magát a Budapesti Művelődési Központ tanfolyamain, – ahol mesterektől tanulta, leste el a játék-készítés titkait.

A Bp. XXI. ker. Nagy Imre ÁMK Stúdiójában megismert filmes szakemberek segítségével módszertani filmeket készített saját óvodásai között.

  • Népi mesterségek az Óvodában és a
  • Játékos kalendárium címmel.

Ezeket a filmeket ma is meg lehetne nézni, továbbítani óvodákba. Ehhez kellene segítő szerv, a média, mert a filmek által személyiségfeljesztés történik. A filmben szereplő gyermekek és a felnőttek játékban, akár az ének-zenei, vagy más tevékenységben, vagy szabad időben a mindenre fogékony gyermeki világot láthatja a néző.

Joó Jánosné Marika továbbra is támogatja a Bethesda kórház beteg gyermekeit, a velük együtt készített újabb és újabb babákkal az a célja, hogy, egyéni képességüket fejlessze, hogy a népi mesterségek tovább éljenek az azt értékelő közösségekben.

Voltak kiállításai, kapott elismerést, de számára legnagyobb öröm a közös siker volt, melyet megélt az óvodákban gyermekek, kolléganők, szülők között, a családjában, ahol örömmel tekinthet szét már unokái között.

A kiállításon csuhé-textilfestés-bőrmívesség, kosárfonás, kézműves foglalkozások vannak.

Harasztiné Bata Zsuzsanna, ny. óvodapedagógus

Kapcsolódó cikkek

HASZNOS LINKEK

Az óvoda-iskola átmenet kérdései http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/71_az_vodaiskola_tmenet_krdsei__bevezet_gondolatok.html Az óvoda és az iskola közti átmenet problémáinak oldása https://ofi.oh.gov.hu/az-ovoda-es-az-iskola-kozti-atmenet-problemainak-oldasa Pála Károly:Az óvoda –iskola átmennet fejlesztési feladatai http://beethoveniskola.hu/tamop/ovodaiskola/ovoda-iskola.pdf Az óvoda-iskola átmenet alapkérdései https://oviadmin.hu/index.php?menu=cikk&id=186 60 SHARES

A MI KODÁLYUNK – ZENÉS ISMERETTERJESZTŐ FILM A MOZIKBAN

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely

KULTÚRHÁZAK ÉJJEL NAPPAL

A hagyományosnak mondható, évenként megrendezett országos program sajtótájékoztatója, ezen a szeles, de már tavaszt idéző februári napon – azaz 2020. február 4-én színes ajánlatával elvarázsolta a résztvevőket, érdeklődőket, óvónőket és