ÖNÁLLÓSÁGRA NEVELÉS

Kedves Haraszti Zsuzsa!

Csodálattal nézem azokat a gyerekeket, akik önállóan képesek dolgokat megcsinálni. Az önálló tanulási képesség felbecsülhetetlen!

Nem tudom, te hogy vagy vele, de én akkor vagyok a legbüszkébb a lányomra, amikor látom, hogy magától előveszi a tanulnivalót, leül, és matekozik, olvas, ír… De ez nem mindig van (volt) így.   A gyereket ugyanis meg kell tanítani az önállóságra! Ez egy folyamat, ami nem csak abból áll, hogy önállóan elővesszük a leckét és megtanuljuk. Itt az önálló feladatmegoldásra is gondolok, az öltözködésre, a szobája rendben és tisztán tartására, a házimunkában való segédkezésre stb. Ezeket nekünk, szülőknek kell megtanítani, és ha ez már megy, akkor követelhetjük, hogy a tanulást is önállóan intézze csemeténk.   Jó hír, hogy a gyerekek igazából imádják az önállóságot. Élvezik, hogy egyedül képesek valamit megoldani, külső segítség nélkül. Ha pedig sikerélménye van, akár a tanulásban, akár másban, akkor annak számos pozitív hatása is lesz a gyerekre nézve.   Te is tudod: ha valami nem megy, és kudarcot vallunk egy területen, hamar elkönyveljük magunkban, hogy hát, nem mi vagyunk az évszázad zsenije… Később már automatikusan elutasítjuk azt a területet, sőt, a hasonló területeket is. Egyre kevesebbre tartjuk a saját képességeinket.

Egy gyereknek az iskolás éveiben alakul, fejlődik az önmagáról kialakított képe. Minél több kudarc éri, annál inkább leírja magát, és annál kevésbé próbálkozik az élet többi területén is. De ugyanígy a fordítottja is igaz: ha valamiben sikeres, akkor egyszerűen úgy gondol magára, mint egy ügyes, okos gyerek. Szó szerint sokkal okosabbnak érzi magát, és ez onnantól az egész életére hatással van. Máshogy fogja fel az őt körülvevő világot, és máshogy dolgozza fel a felé áramló információt is. Kíváncsi lesz, és érdeklődve fordul a környezete felé. Az önértékelése is sokkal magasabb lesz, és mivel már nem értékeli le magát, sokkal pozitívabban és proaktívabban áll majd más feladatokhoz is. Még az emberekkel is máshogy viselkedik majd.   Hogy hogyan? Tartsd be ezt a néhány lépést:   Először mutasd meg neki, hogy kell elvégezni a feladatot. Ha lát egy jó példát, felébred benne a vágy, hogy ő is jól csinálja meg. Ha nem megy, segítsd neki megtalálni az okát. Ellenőrizd le, hogy mindent ért-e a feladattal kapcsolatban. Ez lehet akár egy szó, jel vagy szimbólum is, de az is fontos lehet, hogy értse, mire fogja majd tudni használni az adott készséget az életben.Biztasd, hogy egyedül csinálja meg. Amikor már mindent ért, és tudja csinálni, akkor biztatásként adhatsz neki valami jutalmat, ami motiválja őt arra, hogy egyedül elvégezze a feladatot. „Ha ezt megcsinálod még 5-ször, akkor játszunk, vagy eszünk valami finomat.” Ez szintén növeli a sikerélményét, és a jól megérdemelt jutalmat is jobban fogja értékelni, ha megdolgozott érte.Ne nyúlj bele! Ez egy kritikus pont, és itt könnyen el lehet csúszni. Bírd ki, álld meg, fogd le a kezed, harapd a szád, mindegy, így vagy úgy érd el, hogy ne szólj bele, ne nyúlj bele, amikor egyedül kell csinálnia. Ha hibázik, hagyd, hogy ő javítsa ki. Ha lassabb, biztasd, de ne oldd meg helyette. Ez nagyon fontos, mert amint kiveszed a kezéből, elveszed a lehetőséget és ezáltal az önbizalmát és a kedvét is arra, hogy újra megpróbálja.Dicsérd meg! Már beszéltünk a dicséret erejéről, ami rendkívüli módon hozzájárul ahhoz is, hogy a gyermek rászokjon az önállóságra. A mi dicséretünk, elismerésünk olyan jutalom a számára, ami motiválni fogja őt a következő, és az újabb és újabb feladatok elvégzésére is.   Legyen a Te gyermekednek is öröm a tanulás!

Kapcsolódó cikkek

A JÓ NAGYSZÜLŐ-UNOKA VISZONY 8 ÁLDÁSOS HATÁSA

Családinet.hu hírek ● Szülők, nagyszülők Mindhárom generáció csak profitál abból, ha jó a kapcsolat a nagyszülőkkel. 1. Több emberhez is kötődhet a gyerek Már az egészen kicsi gyerek is képes

Észrevétlenül születnek a kis „művészek” Tatabányán

A Tatabányai Német Nemzetiségi Óvoda nevelőtestülete a német nemzetiségi hagyományok ápolása és a környezeti nevelés mellett, nagy hangsúlyt fektet a vizuális nevelés területeire, a rajzolásra, mintázásra, és a kézimunkára is.

A KISGYERMEKEK NAPKÖZBENI ALVÁSA

Jóval fontosabb, mint azt egyes szülők gondolnák. Azok a totyogó korúak ugyanis, akiknek kimarad a napközbeni szunyókálás, örömtelenebbek, kevesebb érdeklődést mutatnak és nehezebben küzdenek meg bizonyos feladatokkal. – Erre hívja