Jövőkép? Fenntartható fejlődés?

A Professzorok a Hazáért, a Jövőért konferencián előadó dr. Benda József előadását lejegyezte

Harasztiné Bata Zsuzsanna.

Hány és hány helyen, intézményben, konferenciákon hangzik fel előadások témájaként a jövőkép. Mi lesz a XXI.század nagy kihívása, milyen generációk nőnek majd fel, és milyen óriási álmok tervek valósulnak valósulhatnak meg a következő tíz esztendőkben.

Munka alapon vagy a családot megcélozva formáljuk meg a terveinket és mennyi energiát, pénzt ötletet, tervet tudunk megvalósítani gyermekeink számára és majd gyermekeinkkel.

A tudományos kutatások mögött mindig van egy kiindulópont, vissza kell tekinteni a Múltra, előre kell tekinteni és felfelé kell nézni, mert emberi erő nem elég hozzá.

Ha csak a tudományt értékeljük, elemezzük, az is emberi kapcsolatokra épít, élő közösségekre bizalommal  és szeretettel övezve.

A folyamat, – melynek része a felnövő  gyermekünk és a megszületendő generáció, – most krízis helyzetben van, a társadalom alapja, a cölöp inog. Kibillent az egyensúly valamikor a XX. század közepén. Konkrétan, a népesség számának csökkenéséről van szó, azaz nem születtek meg a tervezett és kívánt gyermekek, mert az országot a háború után fel kellett építeni s asszonykezekre is szükség volt.

Korábban háztartásbeliként a családban éltek, láthatatlan munkát végeztek, gyerekeket nevelték, a mezőgazdaságban dolgoztak, 1950-es évek után a csaknem a teljes női populáció a munkába állt, a megszületett gyermekét 6 hét gyermekágyi segély után napos-hetes vagy havi bölcsődébe vitte, azonban volt lehetősége 4 óránként a csecsemőjét szoptatni  a munkahelyi bölcsődékben. Szorongó csecsemők nőttek fel akkoriban…..

Az egyensúly tehát kibillent

Az utód-gondozásnál megjelent a testi- lelki diszharmónia.

Mire vágyott a gyermek? Szeretetre, gondoskodó figyelemre a nap 24 órájában, az édesanya hangjára, ölelésére.

A szocializálódó alapélmény innen indul, vele együtt a kapcsolódási képesség is egyidejűleg.

Egy anya tudta, hogy kell a csecsemővel bánni, de nem volt rá lehetősége. Ezek a korai bölcsődés gyermekek az első évben korán megtapasztalták a csalódás, az anya hiányát, tanulási folyamaton vettek részt, sírással hívták fel magukra a figyelmet, aztán befelé fordultak és a világot ellenségnek láttak.

Az anya gondoskodása nappal hiányzott, este otthon kapott ölelést, szép szót, de reggel indult ismét a közösségbe az egy éves gyermek is és érzelemszegény lett. Nem épített ki kapcsolatot, passzivitás és közömbösség jellemezte, neurotikus tünetek jöttek elő.

Az agy- agykéreg és a limbikus rendszer működött, illetve blokkolva volt egyik-másik érzelem.

Statisztika mutatja, hogy 1954-63 között nem született meg 100 ezer magzat,

ezáltal nem jött létre egy újabb generáció, mely utódot adott volna. A megszületettek fele bizonytalan kötődéssel kapcsolódott a világhoz, mert nem kapott család- modellt.

7 éves lett az iskolaérettség határa 1986-ban, veszélyeztetett gyermekek kerültek speciális iskolákba, fiatalkorúaknál jelentkezett a bűnözés, deviancia, másoknál a jövőkép karrierépítést jelentett és nem családbarát jövőképet

Önbizalom hiányosak, félénkek, ridegek, önállótlanok?

Most 3400 települést figyelnek ebből a szakértők, 2000-ben már nem működik iskola, óvoda, posta, közlekedés, bolt, leépül a gazdaság.Bizonyos korosztály nem házasodik nem talál partnert magának, egyedül marad….

A HISZÜK azaz Hivatásos Szülők programját előadások sorozatán hallhatta az a 200-300 személy, pedagógus, közgazdász, ápolónő, pénzügyi szakember, jogász, orvos, aki saját tapasztalatával kapcsolódott a jövőkép, a fenntartható gyarapodás programjához.

A grafikonon ábrázolt KOR-fa szerint a megcélzott 35-45 éves korú nőkről van szó, hogy vajon vállalnak – e még plusz egy babát? Számukra és minden házaspár számára a jelen vezetés támogatást ad, adna, melyet 7 pontban meg is fogalmazott már a kormány.

Feltételek vannak, azaz fontos:

  • az iskolai végzettség,
  • a munkahely, -munkaviszony,
  • kell hozzá, hogy a majdan szülő nő képes legyen visszatérni idővel a munkahelyre.

Nem segélyt kell, hogy kapjanak a szülő nők, hanem gyermekenként növekvő pénzügyi támogatást.

3 gyermekes anyának legalább 300 ezer forintos jövedelmet, 28 ezer ft. segély helyett.

Változás akkor jön a családok életébe az emberi kapcsolatok terén, ha zavartalan  és harmonikus a csecsemőkorban lévő gyermek és anya kapcsolata, ha szeretetben nőhet fel a kívánt gyermek s ezt a modellt viszi majd.

A családok helyzete a most is a felső vezetéstől függ. A gazdasági szükségszerűség ott van a döntésben. Jövőnk a gyermek? Igen.

Aki azt mondja,  hogy: Vannak más utak, lehet, hogy részigazságot képvisel. Dönthet. Karrier és verseny ? Ez a nők 5%-nak válasza.

Mások egyezkednek: Munka és gyermekvállalás együtt 70 %-ban, és vannak fiatalok párok, akik családban, gyermekben gondolkodnak,  25%-k dönt így a felméréseknél.

Most  nem lehet lehajtott fejjel menni . Teremteni kell jövőt, jövő generációt. Értékválság van? szingli élet lenne a megoldás a karriertépítőknek vagy a nemiségben tévedőknél?

Falvakban nemcsak templomban, hanem a családi  házakban is a tiszta szobában látható a szimbólum, (Szűz)Mária, a gyermekkel. Vigyázni kell erre, mert az anya- gyermek kapcsolat a megmaradás záloga.

A Pénzvilág diktál, munkára hív, a hivatalos munka mögött ott van a bér, a fizetés, de a láthatatlan munka otthon van, 1 vagy több gyermekkel, bízzunk benne, hogy boldog légkörben.

A nemzet újra teremtéséhez gyermekszületésre van szükség!

Egy anya és apa minél több gyermeket nevel, erőt fektet be, gyermekenként akár 27 ezer órát, mire az 18 éves lesz, ugyanakkor kockáztat is, mert az elszegényedés jelei megmutatkoznak már 4 gyermeknél. Itt van szükség tehát a felső vezetés, a kormány határozott intézkedésére. Mégis minél több gyermek születik, annál bizonyosabb a társadalmi megmaradás

A Gyermek és Családbarát Magyarországért Szakértő Műhelyben elkészült a demográfiai stratégia részeként egy kötet: Jövőnk a gyermek címmel, felelősséget érző emberek gondolkodásából, tapasztalatából (www.konyvkiadas/jovonk-a-gyermek).

Harasztiné Bata Zsuzsanna
nyugalmazott óvodapedagógus

Kapcsolódó cikkek

Észrevétlenül születnek a kis „művészek” Tatabányán

A Tatabányai Német Nemzetiségi Óvoda nevelőtestülete a német nemzetiségi hagyományok ápolása és a környezeti nevelés mellett, nagy hangsúlyt fektet a vizuális nevelés területeire, a rajzolásra, mintázásra, és a kézimunkára is.

CSODÁK PALOTÁJA?

Minden generációnak élmény, azontúl Élményközpont, ahol a tudást játszva lehet megszerezni, de Játszóház is, amely minden korosztálynak szórakoztató hely. Oktatási intézmény is, melyben információkhoz jut és játékos módon tanulhat a

A DÁN NEVELÉS 7 ARANYSZABÁLYA

Nagyjából két éve találkoztam először a dán Iben Sandahl pszichoterapeuta nevelési elméleteivel. (Chilldren) Egy kis kutatás, sok olvasás, illetve előadások meghallgatása után tudtam, hogy ez az az irány, amelyet szeretnék én is kipróbálni, alkalmazni saját családomban.