ILLYÉS GYULA KONFERENCIA

“Figyeld hát és tanuld a példát,

A messzehangzóan is némát..”

(Illyés Gyula: Haza a magasban- részlet)

Születésnapot ünnepelni  lehet évente, tíz évente, száz évente, mondja Szentmártoni János az Írószövetség elnöke-, de Illyés Gyula születésének 110.évfordulóján a kortárs költők ünnepelnek egymás közt, azon elmélkedve, emlékezve és vitatkozva, hogy mit jelentett számukra Illyés Gyula példája, költészete, drámái, írásai, helytállása azokban a korszakokban, amikor sokan némák maradtak, hallgattak.

Ahhoz, hogy a 21. százaban is ismertté tegyük a fiatal generáció számára,- legyenek azok kisiskolások vagy középiskolások,- ahhoz nem filoszokra és irodalomtörténészek vitáira van szükség, hanem valami közvetlen hangra egy kerekasztal mellett, ahol mindenki egyformán részese az Üzenetnek. Azaz anyanyelvet őrizőknek nagy a küldetése, még akkor is, ha kis nemzetről van szó, kisszámú nemzet tagjairól

Az igazmondást, az “Egy mondatot” lehet keveseknek és millóknak üzenni.

Az évforduló arra is alkalmas, hogy ráböbbenjünk, hogy ki volt ez a robosztus alkatú Ember, a prózaíró, esszéíró, a sokoldalú költő, aki szerelmes verseket írt, de ezeket alig ismerjük, mert ott vannak a súlyos nagy veretes költemények: Költők egymás közt, Haza a magasban, Egy mondat a zsarnokságról, Bartók…

Most jelent meg Illyés Gyula leánya, Illyés Mária kötete: Ráadás élet címmel, amelyben olyan írások és fényképek láthatók, amelyek eddig kötetben még soha nem voltak láthatók.

Vasy Géza író felszólalásában fontosnak tartom, hogy lelkesít.

Illyést jobban kell ismerni, mondanivalóját üzenetét a kortárs íróknak sugarazni kell, mert kínos csend van egyik-másik iskolában, ha Róla beszél a pedagógus. Mert vannak mindig időszerű mondatai, de az, hogy csak a Haza, csak a Nemzet, csak a Lét a fontos számára, azt kevesen tudják, – kevesen tudjuk.

Mert van álom, képzelet, tűnődés, ábránd is.Emóció, ráció bonyolult szerkezetű versekben, nagy kompozicióban, de széles a paletta: Fáklyaláng, a dráma.

  • Puszták népe: szociográfiai munka, keserves gyermekkori emlékekkel  együtt említve.
  • Petőfi, a példakép, kinek láthatatlanul kézfogást nyújt a mai fiatalok felé.
  • Szerelmes költészete alig ismert.
  • Időskori költészetében őszülő haja, szaporodó redői között is ott bújkál a legmesszebbre látó Magyar arca.
  • Ezen az estén verseiből elhangzott többek között a Számadás, Kodály, Bartók, Fecskék, Ozorai templom.
  • Egyfajta veszélyre hívták fel a figyelmet a költők azaz, hogy Illyés Egy mondata szabadosan kisajátítható. Parafrázisokban, számtalan versben halljuk, indulatosan, homályosan tapogatózva, már csak szókezdetekben.
  • Kányádi Sándor verse üzenet Illyésnek “Odaátra”- egy égőszekértáborról látomás, mert most van, aki sír, van, aki jajgat, van, aki hallgat és hősnek lenni nem érdemes, és százszor jaj, a nyelve -hagyottaknak, az édes Anyaföld, anyanyelv, anyatej hagyottaknak.

A konferencián:

  • Ágh István költő, Csontos János, Dobozi Eszter gimnáziumi tanár tartott emlékező előadást.
  • Illyés Gyula verseit Szabó Sándor mondta el értőn, alkalmanként  elemezve.

A konferencia számomra is szemnyitogató volt, mert rá kellett döbbennem, hogy Illyés Gyulát a legkisebbek ismerik legjobban a Hetvenhét magyar népmese gyűjtemény által.

Megilletődve nyitottam ki otthon a kötetet, ami ismét megjelent a Móra Könyvkiadó jóvoltából, Szántó Piroska eredeti illusztrációival.

A kötetben ott van Illyés Utószava:

“Ezek a mesék – A kisgömböc, Kacor király, Mese az állatok nyelvén tudó juhászról, Az égigérő fa, Rózsa és Ibolya,Nyakigláb, A kiskondás Mátyás király mesék,- nem sorolom a 77 címet, – a tizennégy milliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek, magukon hordják így e tájak sajátos mondatátalakítását, nyelvi zeneiségét és gyakran csak e tájakon értett szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, hogy mégis, hogy a sajátosságaikat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb, szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább, akár a festő a színeivel.

S azután ezekben a nem ma keletkezett mesékben csak nem teljességgel megáll még a különös törvény: nyelvi finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb ”legkultúrálatlanabb“ rétegeinek milliói voltak, szegény parasztok.

E mesterfogásoknak csak töredékeit megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem.”.

És még kiemelem:

“Ezeket a meséket  mindenkor legjobban a gyermekek élvezték, de nem ők költötték.

Így nem egy fordulatban a harag, a kegyetlenség, a bosszú, a veszély szóhasználatai olyan elemei kerültek beléjük, amelyeket a felnőtt természetesnek érez, de a gyermek megriadhat.

A tapasztalat vezetett oda, hogy ezeket tompítsam a lényeg megmásítása nélkül.

A magam képzelete, ízlése szerint nem tettem többet hozzájuk, mint amennyiben a magyar nép egy tagjaként van jogom.”

Illyés Gyula

Ajánlom olvasásra tehát ismételten minden szülőnek, minden pedagógusnak és gyermeknek Illyés Gyula egy kötetben összegyűjtött magyar népmeséit.

Harasztiné Bata Zsuzsanna, ny. óvodapedagógus

Kapcsolódó cikkek

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Jövőre minden eddiginél több forrás jut a tehetségeknekAdventi tehetségnaptárral zárja az évet a Nemzeti Tehetség ProgramA magyar tehetségek támogatására létrejött program jövőre is folytatódik,2021-ben 3,6 milliárd forintból tudják majd segíteni

A LEGKIVÁLÓBB TEHETSÉGSEGÍTŐKET TÜNTETTÉK KI

Lezajlott a nyolcadik „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díjátadó gála Összesen 64 díjat adtak át a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok és tehetségsegítő szakemberek számára

ZENEI ÉLMÉNYEK… HANGSZERVARÁZS ÓVODÁSOKNAK ÉS KISISKOLÁSOKNAK

Óvónőként, több évtizedes munkásságom alatt láttam, tapasztaltam, hogy milyen érzést vált ki a gyermekekből a szép és értékes zene. Diplomámhoz a szakdolgozatomat A zene személyiség fejlesztő hatásáról írtam. Igaz, ez