DR. BAGDY EMŐKE: „A MAI GYEREKEK JÓ ÚTON HALADNAK AZ ÉRZELMI FOGYATÉKOSSÁG FELÉ”

Dr. Bagdy Emőke anyaként és többszörös nagymamaként is meggyőződött az óvodai és iskolai oktatási rendszer nehézségeiről. Szerinte igen elszomorító, hogy a legtöbb helyen már az iskolába készülő 5-6 éves óvodások nevelői is arra törekszenek, hogy a kicsik minél több tényszerű adatot szívjanak magukba.

„A bal agyfélteke az úgynevezett tudós agy, míg a jobb agyféltekét érzelmi agynak is nevezik. A harmonikus személyiségfejlődéshez pedig elengedhetetlen, hogy a két agyfélteke egyensúlyban legyen, és a köztük lévő átjárhatóság és kölcsönviszony se ütközzön akadályokba” – kezdi a beszélgetést dr. Bagdy Emőke.

  • A bal agyfélteke (sok egyéb mellett) az írás, az olvasás, a számolás és a beszéd központja, éber és tudatos, racionális és logikus, a jobb agyféltekével szemben tisztában van az idő és a tér fogalmával is.
  • A jobb agyfélteke ad otthont az érzelmi tudatnak és az érzelmi állapotoknak, itt „lakik” a motiváció, a lelkesedés, valamint a temperamentum.

Születésünket követően egyforma ütemben fejlődnek a különböző agyféltekék, vagy mindegyiknek „megvan a maga ideje”?

A jobb agyfélteke kiemelt fejlődési fázisa 3-5 éves korra tehető, ebben az időszakban edződik leginkább az érzelmi tudat, 6 éves korra pedig – a gyermeki időtlenségből és gazdag fantáziavilágból kilépve – a bal agyfélteke is megérik arra, hogy elvontabb ismereteket fogadjon be. Ennek a fordulópontnak köszönhető, hogy az első osztályosok már egész ügyesen tudnak koncentrálni, képesek az írás, olvasás, számolás megtanulására, és fegyelmezettebbé válnak az óvodásoknál.

Az iskolakezdéssel összefüggésbe hozható a két agyfélteke közötti egyensúly kibillenése?

A kisebb gyerekek mesékre, a fantázia és a képzelet szárnyalására, játékra vágynak, és szerencsés esetben ezt meg is kapják az óvodában. 6 éves koruk körül azonban szinte minden átmenet nélkül vetik bele őket a betűk és számok tengerébe, s a bal agyfélteke számára igazán komoly kiképzés veszi kezdetét. Nem elég, hogy a gyerekek az iskolában írnak, olvasnak és számolnak, a házi feladatoknak köszönhetően otthon is sok időt kell erre fordítaniuk.

Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus (Fotó: Nagy Zoltán)

Amint kezdetét veszi a logikus és racionális bal agyfélteke intenzív igénybevétele, az érzelmi agy sajnos lemarad, és egyre nagyobb hátrányba kerül. Ez nemcsak azért szomorú, mert ezáltal háttérbe szorul a kreativitás és a képzelőerő, hanem azért is, mert az érzelmi agy fejlettsége szorosan összefügg a szociális-érzelmi intelligencia kialakulásával.

Ha az érzelmi agy nem kapja meg azt a törődést, amire az egészséges fejlődéshez szüksége van, nem alakul ki megfelelő mértékben az empátia, a megértés, a kötődés, a felelősségvállalás vagy például a megbocsátás képessége. A bal agyfélteke nagyon okos, de rideg, hideg és érzelemhiányos, ezért, ha „elszabadul”, háttérbe szorulnak a magasabb humán érzelmek, és hatástalanná válik a lelkiismeret fékező, visszafogó ereje.

Mint mondta, az oktatási rendszer cseppet sem kedvez a két agyfélteke harmonikus működésének. Hogyan ellensúlyozhatjuk ezt szülőként?

Tehetségek itthon: áldás vagy átok?

Napjainkban a hangsúly javarészt a bal agyféltekés nevelés irányába tolódik, ami egyáltalán nem kedvez a szelídségnek, a toleranciának, az altruizmusnak, vagyis sajnos azt kell mondanom, hogy a gyerekek egyre inkább érzelmi fogyatékosként nőnek fel a bal agyfélteke egyoldalú trenírozásának következtében. Ahhoz, hogy ezen érdemben változtatni tudjunk, több kísérletet is végeztem, hogy kiderüljön, hogyan lehetne a gyerekeket a maguk fejlettségi szintjüknek megfelelően introspekcióra, azaz önmegfigyelésre tanítani.

A jobb agyfélteke egyik jellegzetessége a befele figyelés, „introspekció”, azaz belső jelenlét, amihez leginkább a relaxáción, az imagináción és a meditáción keresztül vezet az út, azonban minden korosztálynak más a lelki megközelíthetősége.

A „nagycsoportos” óvodásokat például játékos mozgással lehet leginkább az ellazulás, a belső béke és az önmegnyugtatás irányába terelgetni, kihasználva, hogy ebben az életkorban a képzelőtudatuk is zseniális.

Csodálatosan el tudnak lazulni, ha arra kérjük őket, hogy csukják be a szemüket, és képzeljék el, hogy egy hatalmas léggömb zsinórját fogják a kezükben. Ez a léggömb szép lassan a magasba emelkedik, egészen az égig, ahol aztán ráhuppanhatnak a felhőkre, és így tovább. A kísérletek során szerzett tapasztalataim megerősítették, hogy ezeket az érzelmi erősítőkkel tarkított elképzeléses feladatokat végrehajtva és a nekik szóló versikéket hallgatva a gyerekek képesek mély átélésekre, be tudják ültetni, meg tudják tanulni azokat a műveleteket, amelyek elősegítik az aktív kapcsolatot az érzelmi tudatukkal. Később ezekbe a belső megerősítésekbe kapcsolódik be a magasabb szintű stresszkezelés és meditáció tanulása.

Pécsi Rita: Ott tartunk, hogy a gyerekek a legalapvetőbb érzelmeiket sem tudják kifejezni

Fontos tudni, hogy nem számítok úttörőnek azzal, hogy a képzelőtudatra hatva próbálom elérni az érzelmi intelligencia fejlesztését, ebben a témában ugyanis több könyv is megjelent Gőbel Orsolya tollából, akinek igazán nagyra tartom a munkásságát. Ő sokágúan foglalkozik ezzel a témával, én csupán arra próbáltam törekedni, hogy már a pici gyerekeket is „rácsalogassam” a befelé figyelés útjára.

Mivel gazdagodnak azok a gyerekek, akiknek a szülei tesznek azért, hogy a jobb agyféltekéjük se lustuljon el?

Az életkori szintekhez illeszkedő gyakorlatok rendszere egyrészt stresszkezelést, relaxációt, ennek mozgásos és képzeleti, mentális úton történő módszereit tartalmazza, másrészt szorosan kapcsolódik a „boldogságra nevelés” tudományos rendszeréhez. Ez utóbbi Sonja Ljubomirsky amerikai pszichológus kutatásai nyomán született, hazánkban Bagdi Bella és pedagógusok alkotóközössége építette rá erre a rendszerre az iskolai boldogságórákat.

Sonja Ljubomirsky arra kereste a választ, hogy melyek azok az élmények és átélések, amik segítik a boldogságra való képességet. Kutatásai alapján pedig kialakított tíz, úgynevezett boldogságfokozó pszichológiai képességterületet– ezek közé tartozik például a hála, a megbocsátás, a társas kapcsolatok gondozása, a célok kitűzése, valamint a jövőbe vetett bizalom. Tudományosan is igazolta, hogy ha ezekre megtanítjuk a gyerekeinket (vagy mi magunk felnőttként megtanuljuk), boldogabb életet élhetnek.

A boldogságórák tematikájához kapcsolódva dolgoztam ki a Pszichofitness gyermekeknek kipróbált pszichológiai gyakorlatait, amiknek köszönhetően a gyerekek mozgásos formában és imaginatív úton sajátíthatják el a relaxációt, a nagyobbak pedig személyiségfejlesztő és boldogságnövelő meditációt tanulhatnak. Az a gyermek, aki boldogságórákra jár, részesül mindebben. Természetesen a pszichofitnessprogram magában véve is elsajátítható, szülők, nevelők közvetítésével.

„Olyan pedagógiai kultúra mellett tettem le a voksomat, ami felelősséget vállal a gyerekek érzelmi fejlődéséért, érzelmi és szociális intelligenciájáért, azt gondolom ugyanis, hogy ezzel az útravalóval készíthetjük fel őket leginkább az életre, nem pedig a rájuk zúdított ismeretek tömegével.”

Pszichofitnesz gyerekeknek

Húsz évvel ezelőtt jelent meg dr. Bagdy Emőke Pszichofitness című könyve, ami a felnőttek lelki erőnlétéről szól. Ennek folytatásaként látott napvilágot a tavaly karácsonykor kiadott Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek, amiből nagycsoportos kortól kezdve egészen 20 éves korukig töltekezhetnek lelkileg a gyerekek. Jó hír, hogy rövidesen CD-k is rendelkezésre állnak a könnyebb tanítás és tanulás elősegítésére.

Baba

2019. január 22.

Bagaméri Viki

Kapcsolódó cikkek

ISKOLÁSOK SZÜLEI, FIGYELEM! – VEKERDY TAMÁS PSZICHOLÓGUS 7 FONTOS ÜZENETE

Fotó: Csiszér Goti/Goti Photography Dr. Vekerdy Tamás És D. Tóth Kriszta beszélgetése A tőle megszokott szókimondással és építő kritikával indította a tanévet Dr. Vekerdy Tamás pszichológus, a wmn.hu főszerkesztőjének, D.

A FERTŐTLENÍTŐK KÁROS HATÁSAI

A koronavírus járvány kitörésével előtérbe került és megsokszorozódott a különböző fertőtlenítő szerek használata. Sajnos a kisbetűs részt, vagyis a használati utasítást sokan nem olvassák el a fertőtlenítő termékek hátulján és

TANÁCSOK, LINKEK SZÜLŐKNEK! I.

A nyár folyamán kéthetente frissülő honlapunkon – https://ovi-suli.hu/ – a home office munkát segítő további ötleteket, a szakmai fejlődést segítő cikkeket, verseket, meséket, híreket, tudósításokat találhattok. A linkek, a cikkek kapcsolódnak az aktualitásokhoz, hogy